Sokkal több mint gyógytea – mindent a kamilláról

Kert

Sokkal több mint gyógytea – mindent a kamilláról

A kamilla hallatán valamiféle betegség okán főzött kamillatea ugrik be a legtöbbeknek, pedig e kedves kis virág ennél többre is hivatott! Széleskörűen használható házi patikaszer, de szép és illatos a kertben, és akár finoman fűszerezhetünk is vele!

Nekem megadatott az a szerencse, hogy hosszú évekig a Gödöllői dombság közelében éltem, ahol sokféle gyógynövényt termesztettek akkoriban. Az út Kerepes, Nagytarcsa és Cinkota közt nem egyszer habosan illatozott édesköménytől, levendulától, kamillától. Az M0-ás autóút építse idején nagy területek maradtak parlagon, amelyeket a természet vett vissza: csodás pipacs- és búzavirágmezők virítottak nyár elején, és volt, ahol a kivadult kamilla borította el virágaival a földeket.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Ha bemerészkedtünk a kamillamezőbe – és miért ne tettük volna, mert hálás fotóháttérnek tetszett, és nem zavart senkit sem – a cipőnket sárga virágpor borította el. Illatát napokon át éreztük még orrunkban, mert ilyen töménységben már nem az a bizonyos kamillatea dereng fel, hanem a virágnak ellenállhatatlan varázsa. Ma már megépült az autópálya, a valamikori kamillamezők eltűntek, egészen Nógrádig kell menni, ha egy nagyot szeretnénk szippantani a hamisítatlan „orvosiszékfű-illatból”-ból. De a minap éppen az árokparton botlottam bele – vajon oda honnan érkezhetett?

A kamilla, vagy hivatalosabban az orvosi székfű egynyári növény, illatáról könnyen felismerhető. Nevének semmi a köze a székhez, inkább a szik-hez, ami régi nyelvünkben a tojássárgáját jelentette, és sárga közepére, bőséges sárga virágporára utalt.

Úgy tartják, hogy ő a legártatlanabb gyógynövény, de azért legyünk résen:

gyűjtésnél összetéveszthető, mert vannak hasonlóan kinéző távoli rokonai, mint például a római kamilla is. Vannak, akik érzékenyek a fészkesvirágzatú növényekre, ők nem alkalmazhatják külsőleg sem!

Régebben a szemgyulladások ikonikus orvossága volt, közszájon forgott, hogy a gyulladt szemre kamilla a megoldás – bánjunk ezzel is csínján, mert szárító hatása könnyen ez ellenkezőjét válthatja ki. A kamillavirágból lepárolt illóolaj meglepően kékes színű, a kozmetikai ipar használja.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A virág neve egyben női utónév is, és az elmúlt években egyre többször adták a szülők leányuknak a Kamilla nevet, amely jelentése „nemesi születésű”. Ha gondosan megszemléljük a növényt, fel is lelhetjük rajta a nemes egyszerűség eleganciáját.

Legkeresettebb gyógynövényünk teája gyógyerejéről híres, forrázata kellemes ízű, jó közérzetet biztosít. Készíthető friss vagy egész évben szárított virágokból is. A legfinomabb tea a nagyanyám szerint úgy készül, hogy 4 evőkanálnyi friss vagy fele ennyi szárított virágot leforrázunk egy liter vízzel, 10 perc állás után leszűrjük, és virágmézzel ízesítve elkortyoljuk. Lényeges, hogy amíg a tea pihen, vagyis kioldódnak belőle a hatóanyagok, mindenképpen legyen a kanna lefedve, hogy a „lényeg” ne illanjon el. Ez természetesen nem csak a kamillára igaz. Nyáridőn, szűrés után behűtve, kevés citromlevet csöppentve bele változatosságot hozhat a házilag készült üdítő italok palettájára. Virágos jégkockát belepottyantva még extra parti-italnak is beválik.

A kamilla aromája gyümölcsök ízével kitűnően harmonizál,

bátran használhatjuk gyümölcslevesekhez, gyümölcssalátákhoz, akár déligyümölcsökhöz is – természetesen frissen. 

Nálunk nagy kedvenc a hideg gyümölcsleves, amely a hagyományos fahéj-szegfűszeg fűszerpáros helyett a kamilla-kurkuma jegyeit viseli magán.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Ausztriai gyógynövényes kalandjaim közepette mindig meglepő receptekkel találkozom. Így volt az elmúlt nyáron is, amikor különleges finomságokat hozott magával vendéglátóm a túrára. A mézes-kamillás muffin masszáját finomra tört szárított kamillavirág gazdagította, és a tetejét borító mázon friss kamillavirágok bámészkodtak a nagyvilágba. A friss virág a süteményen sajnos rövid életű, de mindenképpen stílusos!

 

Ajánljuk még:

Aranyba foglalt egészség – régi kincsünk, a birs

„Étel előtt hasat szorít, étel után hasat lágyít” – tartja a népi bölcsesség a legkésőbbi szüretelésű és egyik legrégebbi gyümölcsünkről a birsalmáról, melynek jellegzetes zamatát, átható illatát a magyar paraszti konyhától a főúri asztalig mindenhol megtaláljuk. Nagyanyámnál az első házban, azaz a tiszta szobában a szekrény tetején állandó téli vendég volt: utóérésre, lakásillatosításra használta, és persze ebből készült az isteni birsalmasajt és -lekvár is. Azt hiszem, a birsalma igazi értékeléséhez nekünk, magunknak is meg kell érnünk: ahogy telik az idő, egyre jobban szeretem.